A zaklatásról
A zaklatás olyan ellenséges viselkedés, melynek célja a józan szemlélő számára nyilvánvaló módon történő megfélemlítés, azért, hogy áldozatának szinte mindentől elvegye a kedvét, és elriassza valamely témától.
A zaklatás, állandóan ismétlődő idegesítés, nem kívánt kapcsolatteremtések, ismételt személyes támadások vagy fenyegetések. Ha valaki érzi, hogy zaklatásnak vagy kitéve, akkor a legfontosabb és a legelső lépés, viselkedjen nyugodtan (még ha az nem is egyszerű). Nem lehet elégszer hangsúlyozni: nyugodtan kell viselkedni, feleslegesen ne erősítsük a zaklatást.
A törvényjavaslat 10. § (1) bekezdése szerint a „zaklatás”, az emberi méltóságot sértő magatartás, amelynek „célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezetet kialakítása”.
A rendőrség pl. nem azért tehetetlen, mert nem akar segíteni, hanem azért, mert a jelenlegi jogi környezetben a beavatkozásra nincsen törvényi felhatalmazása. A magyar büntető törvénykönyv nem ismeri a zaklatás fogalmát. A veszélyes fenyegetés fogalmát a büntető törvénykönyv ismeri ugyan, de csak szabálysértési kategóriába sorolja. Pl. e besorolás miatt a telefontársaságok nem adják ki az ismeretlen telefonáló személyes adatait a rendőrségnek vagy az ügyészségnek, mert erre az adatszolgáltatásra csak akkor van joguk, ha büntetőügyről van szó. Márpedig a veszélyes fenyegetés ügyében indult eljárás nem büntetőügynek, hanem csak szabálysértési eljárásnak minősül. Vagyis: a rendőrség tehetetlen.
Nem reménykeltőbb a helyzet akkor sem, ha valaki megtudja az illető zaklató kilétét.
A rendőrségnek ugyanis semmilyen jogcíme nincs arra, hogy az elkövetővel szemben eljárjon. Miért is járna el? Hiszen a telefonálást a törvény nem tiltja. Hiába jelenti be valaki a zaklató nevét, pontos címét és telefonszámát a rendőrségen, a nyomozó hatóság nem rendel el eljárást, ugyanis nem történt bűncselekmény, sem szabálysértés.
A jogi környezet miatt a telefontársaságok nem tudnak segíteni az ismeretlen zaklató azonosításában. A cégek az adatvédelmi törvények értelmében csak kivételes esetben adhatnak felvilágosítást előfizetőik adatairól.
Az egyik telefontársaság a következő választ adta ebben a témában: a megkeresés gyakori, de a társaság az előfizető adatairól csak akkor ad tájékoztatást, ha azt a törvény megengedi, illetve az információk átadásához az érintett hozzájárult. Ilyen eset lehet például a közvádas bűncselekmény miatt indult eljárás, vagy ha bírósági végrehajtásról van szó.
Egy másik ezt mondta: az általuk törvényesen kiadott adatok tekintetében a rendőrséget, ügyészséget ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az előfizetői adatokat elsődlegesen kezelő hírközlési szolgáltatókat.
Volt, ahol ezt mondták: számmódosítás előfordul, de arról nincs információ, hogy az ügyfelek milyen okból akarnak számot változtatni, a módosítási kérelmet ugyanis nem kell indokolni.
Milyen személyiségű lehet a zaklató?
Szigethy Anna pszichiáter szerint a zaklató enyhébb esetben rossz természetű, antiszociális alkat, súlyosabb esetben már paranoid, pszichotikus személyiség lehet, akire az állandó sértettségérzet és a mániákus igazságkeresés jellemző.
A zaklatás fogalma a magyar jogban csak az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, 2003-ban elfogadott törvényben szerepel – mondta. – A jogszabály úgy fogalmaz: zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a törvényben meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyekre a törvény utal?
Például valaki neme, faji hovatartozása, fogyatékossága, politikai vagy más véleménye, bőrszíne, nemzetisége vagy vallása.
A telefonos zaklatás nem tartozik bele.
Viszont lehetőség van polgári peres úton kártérítést követelni a zaklatótól, ha sikerül kideríteni a kilétét, és sikerül bebizonyítani, hogy a zaklatás a normális életvezetés rovására ment.
Ez sem jelent megoldást arra, hogy az illető felhagy a zaklatással. – A bíróság az évekig húzódó polgári perben ítéletet hozhat arról, hogy az illető nekünk kárt okozott, és el is tilthatja őt ettől a tevékenységtől, ez viszont nem garancia arra, hogy a zaklatás nem folytatódik.
2008. januártól a magyar büntetőjog is ismeri a zaklatás fogalmát.
Míg korábban a magánéletbe való kéretlen, rendszeres beavatkozás, amennyiben fenyegetéssel, megfélemlítéssel is párosult, csak szabálysértésnek minősült, ezért a büntetésnek nem volt visszatartó ereje. Az ellen, ha mondjuk valaki csak követte mindenhova az utcán kiszemeltjét, de nem bántotta, vagy telefonon hívogatta úgy, hogy nem szólt bele a kagylóba, a hatóságok nem tehettek semmit.
Három év is járhat
Amennyiben a bíróság előtt is bebizonyosodik a tartós háborgatás, például, hogy valaki rendszeresen hívogat valakit telefonon, és nem szól bele, ezért egy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Ha ennél súlyosabb az eset, mondjuk nemcsak hívogatja, hanem meg is fenyegetik telefonon a sértettet, két évig terjedhet a büntetés. A zaklatás súlyosabb esetének az számít, ha valaki volt feleségét, élettársát, vagy nevelése alatt álló személyt félemlít meg. Ilyen esetekben három évre is ítélhetik a tettest. Nem tudni, mi lesz a bírói gyakorlat, hiszen ilyen ügyekben ítélet még nem született.
A zaklatás fogalma megjelenik a 2003. évi CXXV. törvényben, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szól, illetve 2008. január elsejétől a zaklatás tényállása a büntető törvénykönyvbe is bekerült. A könyv szerzője szerint a zaklatásról szóló mondat nem a törvények szövegére vonatkozott, hanem arra, hogy a gyakorlatban nem ismeri a magyar jogrendszer a fogalmat, nem volt ilyen jellegű mintaper sem. A zaklatás, mint téma megjelenése ugyanakkor előrelépést jelent a magyar szexuális felvilágosítás eddigi gyakorlatához képest.
Létezik a bizonyos „ hírlevélküldő” rendszer. A hírlevél nem egyenlő a spamekkel (kéretlen levelek). Az ügyesen megszerkesztett, informatív hírlevelek felkelthetik potenciális partnerek érdeklődését…
Fotó:
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/null/0/13963/orszag7.htm
http://balkon.c3.hu/balkon03_01-2/05szoke.html
A zaklatás olyan ellenséges viselkedés, melynek célja a józan szemlélő számára nyilvánvaló módon történő megfélemlítés, azért, hogy áldozatának szinte mindentől elvegye a kedvét, és elriassza valamely témától.
A törvényjavaslat 10. § (1) bekezdése szerint a „zaklatás”, az emberi méltóságot sértő magatartás, amelynek „célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezetet kialakítása”.
Nem reménykeltőbb a helyzet akkor sem, ha valaki megtudja az illető zaklató kilétét.
A rendőrségnek ugyanis semmilyen jogcíme nincs arra, hogy az elkövetővel szemben eljárjon. Miért is járna el? Hiszen a telefonálást a törvény nem tiltja. Hiába jelenti be valaki a zaklató nevét, pontos címét és telefonszámát a rendőrségen, a nyomozó hatóság nem rendel el eljárást, ugyanis nem történt bűncselekmény, sem szabálysértés.
Az egyik telefontársaság a következő választ adta ebben a témában: a megkeresés gyakori, de a társaság az előfizető adatairól csak akkor ad tájékoztatást, ha azt a törvény megengedi, illetve az információk átadásához az érintett hozzájárult. Ilyen eset lehet például a közvádas bűncselekmény miatt indult eljárás, vagy ha bírósági végrehajtásról van szó.
Volt, ahol ezt mondták: számmódosítás előfordul, de arról nincs információ, hogy az ügyfelek milyen okból akarnak számot változtatni, a módosítási kérelmet ugyanis nem kell indokolni.
A zaklatás fogalma a magyar jogban csak az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, 2003-ban elfogadott törvényben szerepel – mondta. – A jogszabály úgy fogalmaz: zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a törvényben meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyekre a törvény utal?
A telefonos zaklatás nem tartozik bele.
Viszont lehetőség van polgári peres úton kártérítést követelni a zaklatótól, ha sikerül kideríteni a kilétét, és sikerül bebizonyítani, hogy a zaklatás a normális életvezetés rovására ment.
2008. januártól a magyar büntetőjog is ismeri a zaklatás fogalmát.
Három év is járhat
A zaklatás fogalma megjelenik a 2003. évi CXXV. törvényben, amely az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előremozdításáról szól, illetve 2008. január elsejétől a zaklatás tényállása a büntető törvénykönyvbe is bekerült. A könyv szerzője szerint a zaklatásról szóló mondat nem a törvények szövegére vonatkozott, hanem arra, hogy a gyakorlatban nem ismeri a magyar jogrendszer a fogalmat, nem volt ilyen jellegű mintaper sem. A zaklatás, mint téma megjelenése ugyanakkor előrelépést jelent a magyar szexuális felvilágosítás eddigi gyakorlatához képest.
(kéretlen levelek). Az ügyesen megszerkesztett, informatív hírlevelek felkelthetik potenciális partnerek érdeklődését…
Fotó:
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/null/0/13963/orszag7.htm
http://balkon.c3.hu/balkon03_01-2/05szoke.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése