Szabadi Tibor J. - Első ajmara-spanyol-magyar szószedet- és kifejezés-gyűjtemény

TISZTELT OLVASÓ!

Szabadi Tibor J. Nyelvészeti tájékoztató füzetek Nro. 1. sorozata újabb, szinte ismeretlen világba vezet el bennünket. Ajmara – spanyol – magyar szószedet és kifejezés-gyűjteményt juttat el hozzánk a szerző.

Szokatlan tőle, hogy az eszperantó nyelv kiesett a gyűjteményből, de a szerkesztői megjegyzés utal a mögöttes meglétre.

Rövidítések, magyarázatok teszik teljesebbé az alkotást.

Az ajmaráról adott ismeretek időben és korban elhelyezik a nyelvet.

Külön tanulmánynak tűnik a nyelvészeti vonatkozás, amely az érdeklődő olvasó számára biztos eligazodási pontot ad.

A hangképzéstől a hangok helyéig, csoportosításáig kapunk felvilágosítást.

Fonetikai egyetemi tankönyvnek is megfelel a dolgozat ezen része.

Külön kiemeli Szabadi az igéket, számneveket, személyes névmásokat, színeket.

Ezek a kis részek egy kicsit öncélúnak tűnnek.

A szótári rész felépítése a címben megadottakat követi (ajmara, spanyol, magyar).

A szavak, szószerkezetek jelentése mögött a kutató egy nép szokásait, hagyományait, életmódját ismerteti meg következtetéssel.

A nyelvész számára érdekes, értékes és hasznos munka Szabadi ezen kötete.

Nagykanizsa, 2006.

dr. Horváth György

A kiadvány lektora

Franz-Georg Rössler - Idő viharában (részlet)

Ruppertsberg-ben, a „német borút” melletti kis faluban született, büszkén vallja, hogy ott terem a legjobb német bor. Az írás, és zenélés mellett grafikával és festészettel is foglalkozik. Eddig 30 könyve jelent meg, a kiadványok közül 10 eszperantó nyelvű, vagy e nyelvhez kötődő fordítások, versek.

Néhány vers, a magyarul megjelent kötetéből

Franz-Georg Rössler (1949) /Németország/

Idő viharában (részlet)

Megállíthatatlanul

Játék

az élet.

Kuglibábuk

vagyunk.

A golyó

gurul

megállíthatatlanul.

Elkerülhetetlenül:

Mind a kilenc!

Hirtelen végtelenül

Édes álomból

felébredni

végtelen tenger

közepén.

Úszni,

csak úszni,

és soha többé

el, nem aludni…

Alul forr

Csak tojáshéj

fedi a kultúrát.

Alul forr

zűrzavarosan,

kegyetlenül

káoszban.

Azonos sors

Távoli csillagok hangja,

szívhangom –

hasonló frekvenciák,

azonos remegések,

azonos

megsemmisülés.

Eszperantóból fordította: Szabadi Tibor J.

Esperanto muziko

Allan Kardec - Mi a spiritizmus?

RECENZIÓ

Mi a spiritizmus?

Allan Kardec

A spiritizmus a maga egyszerűségében c. könyvéről

A szerző neve már szerepelt ezeken az oldalakon egy hosszabb és kimerítőbb könyvével kapcsolatban. Most egy nem sok oldalas írásáról ejtek pár szót, mert a spiritizmust nem ismerők számára fontos lehet.
A spiritizmust ugyanis meglehetősen lejáratták azok a komolytalan kísérletezők, akik felelőtlenül játszadoztak a szellemvilág lényeivel, jelenségeivel. A szerző, aki alapos és felkészült ismerője e világnak, maga is ezeknek a jelenségeknek említésével kezdi írását. A „táncoló asztalok” a 19. században felkeltették az érdeklődést a szellemvilág létére. Amerikából Európába került át ez a „divat” és szórakozás, amit a kor uralkodó szellemi irányzatai alapján csak kritizáltak, ahelyett, hogy komolyabban is megvizsgálták volna a jelenség valódi hátterét, okait, szereplőit.
A szellemvilág lényei ugyanis léteznek, és még hatnak is a fizikai világra, jóllehet nem a fizika törvényei szerint. Ezért nem is fizikai létezőként viselkednek. Kapcsolatot felvenni velük azonban manapság a médiumok képesek. Ők is különböző módokon teszik ezt: vannak látó, és vannak halló médiumok.
A szerző megkülönbözteti a szellemek közléseinek többféle kategóriáját is. Ez elsősorban attól függ, hogy a közlő szellem milyen fejlettségi szinten áll. Mert hogy a szellemvilág lényei is éppoly változatossággal bírnak, mint a fizikai testben élő testvéreik, sőt maguk a médiumok is. A legfontosabb közléseket a legfejlettebb szellemek adják, s ezeket csak a hasonlóan fejlett lelkű, és felkészültségű médiumok képesek átvenni. Ezekre az üzenetekre fontos odafigyelnünk, mivel tanácsaikkal megkönnyítik számunkra a fizikai világban való eligazodást is, de elsősorban felnyitják a szemünket egy nagyobb valóságra, megláttatják velünk, hogy nem csupán fizikai lények vagyunk, hanem sokkal többek. És ezen tanításaikon keresztül segítenek abban, hogy megtaláljuk valódi boldogságunkat itt a Földön, és odaát a szellemi világokban is, mivel fizikai testünk halála után valójában nem szűnünk meg létezni.
Allan Kardec kis könyvében összegzi a szellemek tanításainak lényegét, melynek alapjával, Isten létének és tulajdonságainak rövid összefoglalásával kezdi, törvényeinek ismertetésével folytatja, majd összehasonlítja a mi, emberek fizikai létének és szellemi életének feladatait, amelynek végső célja a szenvedés, a büntetés, a gőg, az önzés és hasonló emberi tulajdonságok meghaladása egy jobb földi és égi lét érdekében.
A spiritizmus nem vallás, hanem egy eszköz az emberiség számára ahhoz, hogy szebb, jobb és boldogabb életet élhessen végre.
Köszönet e könyvért a brazil eszperantista spiritisztáknak, akik anyagi és szellemi lehetőséget is biztosítanak ezeknek a fontos könyveknek a MAGYAR NYELVŰ megjelentetéséhez!

Írta:
dr. Minya Klára

Vilborg Dagbjartsdóttir (Izland) Titok

1930-ban született izlandi költőnő. Egyszerű nyelvezetű költeményeivel gyakran a mindennapi életről, személyes emlékekről és feminista eszmékről szól

Vilborg Dagbjartsdóttir (Izland)

Titok

Gondosan elrejtett titkom van

még számodra is titok, barátom.
Ez a titok az igazságról,
az életről, és rólam szól.

Kikutattam lelkem félelmét,

gyökerekig hazugságokat találtam.

Nincs kétségem, mi kínoz engem,
biztosan valamit nem teljesítettem.

De tovább tettetem magam
még előtted is barátom,
mert félek.

Barátom, ne menj el,
ne hagyj egyedül!
- ha elmúlt a nyár
és eljött az aratás ideje.

Eszperantóból fordította: Szabadi Tibor J.

Megjelent: „La Tradukisto” n-ro 39 (12. old.)