SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK!

ELKORE MI SALUTAS VIN!







Szerzői jogvédelem az oldalon


Az oldalon elhelyezett cikkeim és írásaim, fordításaim a szellemi tulajdonomat képezik, ezért kérem, hogy a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat tartsd tiszteletben!

Copyright © Szabadi Tibor J./Avezi - 2008
CC. Jog Fenntartva a közzétett írásokra, fordításokra.

2008. augusztus 28., csütörtök

2008. augusztus 25., hétfő

YOUENN BRUSK (Bretonia): Susogások a szélben






YOUENN BRUSK (Bretonia) : Susogások a szélben
(részlet a könyvből)


Haikuságok


Ne siess,
nézd küszöbödnél a fűszálat
és figyeld rajta
a harmatot.



A lepke,
édesen csókolja nővérét
a kis virágot.




Jé, a fecske?
Rovar vigyázz!
A fecske!




Csodás fény gyúl
a gyermek szemében,
dacára a kegyetlen világnak!


Fényruha
a kis tó felett.
Szitakötő.


Haiku, mi az?
Fordított virágkép
tavacska tiszta vizében?


Eszperantóból fordította: Szabadi Tibor J.

Skót vicc



Miért viselnek a skótok szoknyát?

??

Hogy megspórolják a sliccgombot!


2008. augusztus 24., vasárnap

Mielőtt valamit eldobnál, gondold meg!



Mielőtt valamit eldobnál, gondold meg!


Az emeletes házak falai közé zárt embereknek sajátos a „szemétgyűjteménye”.

Válogatás nélkül dobják a szeméttartókba az üveg, papír, műanyag, fém stb. feleslegessé vált dolgaikat és eszükbe sem jut ezeket elválasztani az ún. „közönséges, mindennapi” szeméttől. Már kis hazánkban és szűkebb környezetünkben is itt lenne ennek az ideje, néhány helyet kivéve.

Az utcákon itt-ott, elvétve fellelhetők az ún. „szelektív” (válogatott) hulladékgyűjtő edények, de sajnos nem mindenütt. Ennek okát nem szándékozom firtatatni, csak a jelenségre szeretném embertársaim figyelmét felhívni. Nevezetesen, hogy itt az ideje a háztartási szemét, hulladék szétválogatásának.

Miért is?

Érdemes emlékeztetni, hogy az elemeket és a zsebtelefonok akkumulátorait ne dobjuk a mindennapi szemét közé! Miért? Mert veszélyes radioaktív anyagokat tartalmaznak. Ez csak egy a felhozható sok példa közül.

Még ifjú koromban (35-40 évvel ezelőtt) is igyekeztek a mesteremberek szétválogatni az iparűzésük során keletkezett hulladékokat, és ami értékesíthető volt, az értékesítették MÉH stb. formában. Pl. a motortekercseléskor kibontott sárgarezet, elhasznált fém alkatrészeket (kerékpár, motor, autó stb.), újságpapírt. A sor itt is folytatható. Tehát már AKKOR válogatták a szemetet, és ma miért nem tesszük ezt? Szinte érthetetlen.

1989-ben két országot volt lehetőségem meglátogatni: Hollandiát és Finnországot. Mindegyik országban már akkor (!) szembetűnő volt, hogy különböző színekkel ellátott szeméttárolók sorakoztak az utcákon. Ők már akkor (de lehet, hogy régebb óta is, én akkor tapasztaltam) igyekeztek vigyázni környezetükre, magukra. Mi még ma is habozunk ezt megtenni...

Hollandiában pl. más alakja és színe volt a használtruha konténernek, ahová csak BEDOBNI lehetett a műanyag zsákba csomagolt, száját bekötött csomagokat. Ezzel szemben mi van ma nálunk…? Szemétturkálás, széthordják az emberek és a kutyák a bedobott, be nem zárt csomagokat. A hollandok már anno akkor figyeltek erre, de a többi szemét szétválogatására is. Hetente egyszer jött a kukásautó s vitte a meghatározott helyre kirakott és száját bekötött nagy szemeteszsákokat. Aki elfelejtette kirakni az összegyűlt szemetet, várhatott egy hétig és őrizhette a kerékpártolóban a következő szállításig. Eszükbe sem jutott valahol eldobni, autóval, vagy kerékpárral kivinni az erdőbe stb., mint nálunk manapság tapasztalható.

Milyen divat ez?

Finnországban pl., ahol én jártam, a barátom házánál elválasztották egymástól az eltüzelhető (többek között szauna fűtésre), komposztálható anyagokat, mivel egy pusztán (Vuorikangas-nak hívták) laktak kb. 5 km-re a várostól. Semmit nem dobtak ki feleslegesen, és nagyon vigyáztak, hogy én se tegyem. Többször fel kellett hívni a figyelmemet, nem győztem bocsánatot kérni balgaságom miatt. S amikor egy év múltán meglátogattak bennünket… Elhűlve tapasztalták mindazt, amit láttak, úgy szemét és egyéb ügyben. Mindig finoman megjegyezték, hogy „ugye nálunk nem láttál ilyen és ehhez hasonló dolgokat?”, csak bólogatni tudtam.


Néhány anyag felbomlási ideje:


Szerves anyagok .................................... 3-tól 6 hónapig

Papír .....................................................2-től 4 hétig

„Hosszú életű” csomagolóanyagok..........100 év

Fém konzervdobozok....................................5-től 100 évig

Alumínium tárolóeszközök.........................200-tól 500 évig

Műanyagok ........................................... 400 évig

Üvegpalackok .......................................meghatározhatatlan

Polietilénből készült dolgok ..................meghatározhatatlan


Nem értem önmagunkat, de lehet, hogy csak én látom ilyen borúsnak az eget… ha igen, a hiba bennem lehet, s ha nem így van, akkor pedig tenni kellene valamit.




2008. augusztus 22., péntek

Szabadi Tibor J. - Első ajmara-spanyol-magyar szószedet- és kifejezés-gyűjtemény



TISZTELT OLVASÓ!


Szabadi Tibor J. Nyelvészeti tájékoztató füzetek Nro. 1. sorozata újabb, szinte ismeretlen világba vezet el bennünket. Ajmara – spanyol – magyar szószedet és kifejezés-gyűjteményt juttat el hozzánk a szerző.

Szokatlan tőle, hogy az eszperantó nyelv kiesett a gyűjteményből, de a szerkesztői megjegyzés utal a mögöttes meglétre.

Rövidítések, magyarázatok teszik teljesebbé az alkotást.

Az ajmaráról adott ismeretek időben és korban elhelyezik a nyelvet.

Külön tanulmánynak tűnik a nyelvészeti vonatkozás, amely az érdeklődő olvasó számára biztos eligazodási pontot ad.

A hangképzéstől a hangok helyéig, csoportosításáig kapunk felvilágosítást.

Fonetikai egyetemi tankönyvnek is megfelel a dolgozat ezen része.

Külön kiemeli Szabadi az igéket, számneveket, személyes névmásokat, színeket.

Ezek a kis részek egy kicsit öncélúnak tűnnek.

A szótári rész felépítése a címben megadottakat követi (ajmara, spanyol, magyar).

A szavak, szószerkezetek jelentése mögött a kutató egy nép szokásait, hagyományait, életmódját ismerteti meg következtetéssel.

A nyelvész számára érdekes, értékes és hasznos munka Szabadi ezen kötete.


Nagykanizsa, 2006.


dr. Horváth György

A kiadvány lektora

Franz-Georg Rössler - Idő viharában (részlet)







Ruppertsberg-ben, a „német borút” melletti kis faluban született, büszkén vallja, hogy ott terem a legjobb német bor. Az írás, és zenélés mellett grafikával és festészettel is foglalkozik. Eddig 30 könyve jelent meg, a kiadványok közül 10 eszperantó nyelvű, vagy e nyelvhez kötődő fordítások, versek.

Néhány vers, a magyarul megjelent kötetéből


Franz-Georg Rössler (1949) /Németország/


Idő viharában (részlet)


Megállíthatatlanul

Játék

az élet.

Kuglibábuk

vagyunk.

A golyó

gurul

megállíthatatlanul.

Elkerülhetetlenül:

Mind a kilenc!



Hirtelen végtelenül


Édes álomból

felébredni

végtelen tenger

közepén.

Úszni,

csak úszni,

és soha többé

el, nem aludni…



Alul forr


Csak tojáshéj

fedi a kultúrát.

Alul forr

zűrzavarosan,

kegyetlenül

káoszban.



Azonos sors


Távoli csillagok hangja,

szívhangom –

hasonló frekvenciák,

azonos remegések,

azonos

megsemmisülés.


Eszperantóból fordította: Szabadi Tibor J.

Esperanto muziko

2008. augusztus 21., csütörtök

Allan Kardec - Mi a spiritizmus?






RECENZIÓ

Mi a spiritizmus?

Allan Kardec

A spiritizmus a maga egyszerűségében c. könyvéről

A szerző neve már szerepelt ezeken az oldalakon egy hosszabb és kimerítőbb könyvével kapcsolatban. Most egy nem sok oldalas írásáról ejtek pár szót, mert a spiritizmust nem ismerők számára fontos lehet.
A spiritizmust ugyanis meglehetősen lejáratták azok a komolytalan kísérletezők, akik felelőtlenül játszadoztak a szellemvilág lényeivel, jelenségeivel. A szerző, aki alapos és felkészült ismerője e világnak, maga is ezeknek a jelenségeknek említésével kezdi írását. A „táncoló asztalok” a 19. században felkeltették az érdeklődést a szellemvilág létére. Amerikából Európába került át ez a „divat” és szórakozás, amit a kor uralkodó szellemi irányzatai alapján csak kritizáltak, ahelyett, hogy komolyabban is megvizsgálták volna a jelenség valódi hátterét, okait, szereplőit.
A szellemvilág lényei ugyanis léteznek, és még hatnak is a fizikai világra, jóllehet nem a fizika törvényei szerint. Ezért nem is fizikai létezőként viselkednek. Kapcsolatot felvenni velük azonban manapság a médiumok képesek. Ők is különböző módokon teszik ezt: vannak látó, és vannak halló médiumok.
A szerző megkülönbözteti a szellemek közléseinek többféle kategóriáját is. Ez elsősorban attól függ, hogy a közlő szellem milyen fejlettségi szinten áll. Mert hogy a szellemvilág lényei is éppoly változatossággal bírnak, mint a fizikai testben élő testvéreik, sőt maguk a médiumok is. A legfontosabb közléseket a legfejlettebb szellemek adják, s ezeket csak a hasonlóan fejlett lelkű, és felkészültségű médiumok képesek átvenni. Ezekre az üzenetekre fontos odafigyelnünk, mivel tanácsaikkal megkönnyítik számunkra a fizikai világban való eligazodást is, de elsősorban felnyitják a szemünket egy nagyobb valóságra, megláttatják velünk, hogy nem csupán fizikai lények vagyunk, hanem sokkal többek. És ezen tanításaikon keresztül segítenek abban, hogy megtaláljuk valódi boldogságunkat itt a Földön, és odaát a szellemi világokban is, mivel fizikai testünk halála után valójában nem szűnünk meg létezni.
Allan Kardec kis könyvében összegzi a szellemek tanításainak lényegét, melynek alapjával, Isten létének és tulajdonságainak rövid összefoglalásával kezdi, törvényeinek ismertetésével folytatja, majd összehasonlítja a mi, emberek fizikai létének és szellemi életének feladatait, amelynek végső célja a szenvedés, a büntetés, a gőg, az önzés és hasonló emberi tulajdonságok meghaladása egy jobb földi és égi lét érdekében.
A spiritizmus nem vallás, hanem egy eszköz az emberiség számára ahhoz, hogy szebb, jobb és boldogabb életet élhessen végre.
Köszönet e könyvért a brazil eszperantista spiritisztáknak, akik anyagi és szellemi lehetőséget is biztosítanak ezeknek a fontos könyveknek a MAGYAR NYELVŰ megjelentetéséhez!

Írta:
dr. Minya Klára

2008. augusztus 19., kedd

Vilborg Dagbjartsdóttir (Izland) Titok








1930-ban született izlandi költőnő. Egyszerű nyelvezetű költeményeivel gyakran a mindennapi életről, személyes emlékekről és feminista eszmékről szól



Vilborg Dagbjartsdóttir (Izland)




Titok



Gondosan elrejtett titkom van
még számodra is titok, barátom.
Ez a titok az igazságról,
az életről, és rólam szól.

Kikutattam lelkem félelmét,
gyökerekig hazugságokat találtam.
Nincs kétségem, mi kínoz engem,
biztosan valamit nem teljesítettem.

De tovább tettetem magam
még előtted is barátom,
mert félek.

Barátom, ne menj el,
ne hagyj egyedül!
- ha elmúlt a nyár
és eljött az aratás ideje.

Eszperantóból fordította: Szabadi Tibor J.

Megjelent: „La Tradukisto” n-ro 39 (12. old.)

2008. augusztus 16., szombat

Gim Gŭang-dzsu (novellista) Cím nélkül


Gim Gŭang-dzsu
(novellista)

Cím nélkül


A semmi számomra félelmetesebb, mint az évek múlása, mindig korosodva, tettek nélkül.

Elbátortalanítanak az arcomon növekvő ráncok az öregedés miatt, a sír közeledte, és az utójelek, amelyeket tengődve hátrahagytam.

No és az évek? Még a napoktól is félek. Azt mondják, hogy maga az élet üres; elmenni üres kézzel és semmit sem hátrahagyni, … de én egyedül vagyok, a gondolat elveszik, mint a homokszem a határtalan homoktengerben.

Üres napokon akarva - nem akarva, mereven nézem a gyermekek arcát.


„Shin Kyung Hyang" 2. kötet, 1. nr.


Eszperantóból fordította: Szabadi Tibor J

Albert WASS - Mesaĝo hejmen

Albert WASS
(1908-1998)

Mesaĝo hejmen

(Üzenet haza)

Mi mesaĝas al la hejmaj montoj:

Mi mesaĝas al la domo, kiu edukis:

la stel-irado estas varia.

la fundamento devenas de Dio

Leĝojn havas la ventoj,

k de Li devenas la volo,

pluvoj, neĝoj, nuboj

kiu denove konstruos la murojn.

k malsereno, eterneco ne estas

La akvo kuras, sed la ŝtono restas,

la akvo kuras, la ŝtono restas,

la ŝtono restas.

la ŝtono restas.

K mi mesaĝas al miaj eks-amikoj,

Mi mesaĝas al la tero: nur kresku,

kiuj neis mian nomon:

ankaŭ tiam, se akrido ronĝas la semitaĵon.

se denove turnos la rado,

Se talpo plugas la radikon.

mi ankaŭ tiam restos ilia amiko

Super la mondo gardostaras la Ordo.

k ne venos de mi venĝo, malamo, kolero.

K ne perdiĝas la nobla grenero,

Donu manon al unu la alia k ni iros

sed nek famo estos de l' urtiko,

k ni estos Unu Celo k Unu Volo:

k la tempo la sarkaĵojn formanĝos.

la akvo kuras. Sed la ŝtono restas,

La akvo kuras, la ŝtono restas,

la ŝtono restas.

la ŝtono restas.

K mi mesaĝas al ĉiuj:

Mi mesaĝas al arbaro: ne timu,

al frato, parenco, fremdulo,

se la hakiloj klakados.

maliculo, bonulo, fidelulo

ĉar de ĝi estas pli forta la arbo,

k al kanajlulo,

k el sanga stumpo dum printempo

k al tiu, kiun doloro pelas,

nova arbaro ĝermos triumfe.

de kiu sango makulis manojn:

Ankoraŭ arboj estos,

atentu kaj preĝu!

kiam la rusto

Ie supre sub la alta ĉielo

la mortigan feron jam antaŭlonge voris

jam malrapide moviĝis la steloj

k la frapa mano kun sankta saluto estas

k la akvo kuras k nur la ŝtono restas,

sub la tero por utilaĵo…

la ŝtono restas.

La akvo kuras, la ŝtono restas,

Restos la veruloj k la bonuloj.

la ŝtono restas.

La puraj k la pacemaj.

Mi mesaĝas al la domo, kiu edukis:

Arbaroj, montoj, ideoj k homoj.

se ĝin komplete ruinigos,

Ĉiu bone trapensu, kion vi agados!

post generacio-ŝanĝoj

En la ĉielo jam la zorgaj anĝeloj

refosos la fundamenton

preparos la kribrilon

k sur pramorala blanka ŝtono

oleas la spindelojn de steloj.

oni altiĝos muron, tegmenton, preĝejon.

K venos denove turniĝo de steloj

Venos mil novaj Kőmíves Kelemen,

kiel pri ĝi heroldas la Biblio:

kiu ne per cindro k hom-sango

mezurota estos la filo de homo

konstruos la muron de l' paco,

kiu kiel semmis, tiel rikoltos.

sed per sankt-akvo k pano

Ĉar forkuros la akvo k nur la ŝtono restas,

k konstruos novan domon el la praŝtono.

sed la ŝtono restas.

Bajer-arbaro, 1948.

El la hungara tradukis: Szabadi Tibor J.

WASS Albert

(1908-1998)

Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:

a fundamentum Istentől való

a csillagok járása változó.

és Istentől való az akarat,

És törvényei vannak a szeleknek,

mely újra építi a falakat.

esőnek, hónak, fellegeknek

A víz szalad, de a kő marad,

és nincsen ború, örökkévaló

a kő marad.

a víz szalad, a kő marad,

És üzenem a volt barátaimnak,

a kő marad.

kik megtagadják ma a nevemet:

Üzenem a földnek: csak teremjen,

ha fordul egyet újra a kerék,

ha sáska rágja is le a vetést.

én akkor is a barátjok leszek

Ha vakond túrja is a gyökeret.

és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.

A világ fölött őrködik a Rend.

Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk

S nem vész magja a nemes gabonának,

és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:

de híre sem lesz egykor a csalánnak,

a víz szalad, de a kő marad,

az idő lemarja a gyomokat.

a kő marad.

A víz szalad, a kő marad,

És üzenem mindenkinek,

a kő marad.

testvérnek, rokonnak, idegennek,

Üzenem az erdőnek: ne féljen,

gonosznak, jónak, hűségesnek

ha csattog is a baltások hada.

és alávalónak,

Mert erősebb a baltánál a fa

annak, akit a fájás űz és annak,

s a vérző csonkból virradó tavaszra

kinek kezéhez vércseppek tapadnak:

új erdő sarjad győzedelmesen.

vigyázzatok! s imádkozzatok!

S még mindig lesznek fák,

Valahol fönt a magos ég alatt

mikor a rozsda

mozdulnak már lassan a csillagok

a gyilkos vasat rég felfalta már

s a víz szalad és csak a kő marad,

s a sújtó kéz is szent jóvátétellel

a kő marad.

hasznos anyaggá vált a föld alatt…

Maradnak az igazak és a jók.

A víz szalad, a kő marad,

A tiszták és a békességesek.

a kő marad.

Erdők, hegyek, tanok és emberek.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:

Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

ha egyenlővé teszik is a földdel,

Likasszák már az égben fönt a rostát

nemzedékek őrváltásain

s a csillagok tengelyét olajozzák

és kiássák a fundamentumot

szorgalmas angyalok.

s az erkölcs ősi, hófehér kövére

És lészen csillagfordulás megint

emelnek falat, tetőt, templomot.

és miként hirdeti a Biblia:

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,

megméretik az embernek fia

ki nem hamuval és nem embervérrel

s ki kint vetett, azonképpen arat.

köti meg a békesség falát,

Mert elfut a víz és csak a kő marad,

de szenteltvízzel és búzakenyérrel

de a kő marad.

és épít régi kőből új házat.


Üzenem a háznak, mely fölnevelt:


Bajorerdő, 1948.



.

Copyright © Szabadi Tibor J./Avezi - 2008
CC. Néhány Jog Fenntartva a közzétett írásokra.

avezi.blogspot.com © 2008Design by: Avezi&Inasi
.


 

blogger templates | Make Money Online