Cím nélkül
A semmi számomra félelmetesebb, mint az évek múlása, mindig korosodva, tettek nélkül.
Elbátortalanítanak az arcomon növekvő ráncok az öregedés miatt, a sír közeledte, és az utójelek, amelyeket tengődve hátrahagytam.
No és az évek? Még a napoktól is félek. Azt mondják, hogy maga az élet üres; elmenni üres kézzel és semmit sem hátrahagyni, … de én egyedül vagyok, a gondolat elveszik, mint a homokszem a határtalan homoktengerben.
Üres napokon akarva - nem akarva, mereven nézem a gyermekek arcát.
„Shin Kyung Hyang" 2. kötet, 1. nr.
Eszperantóból fordította: Szabadi Tibor J
1 megjegyzés:
köszönöm az olvasást!
Megjegyzés küldése