Személyiségi jogról általában
A személyiség jogok jelentősége kettős, egyrészt védik az ember szellemi értékeit, szubjek-tumát (pl. méltóság, becsület) másrészt védik a személynek az anyagi világban megjelenő testi lényegét is
Elég gyakran kerül előtérbe az a kérdés az élet legkülönfélébb területén. Ezért gondoltam, hogy egy rövid válogatást teszek erről közzé. A szövegben lévő kivastagítás tőlem származik.
„A polgári jog, mint a polgárok autonómiájának elsődleges jogága, egyre inkább túlmegy a tiszta vagyoni viszonyok szabályozásán és a személyek személyhez fűződő jogait is - vagyoni jogaikkal egy sorban - védelem alá helyezi.” (34/1992. (VI.1.) sz. Alkotmánybírósági határozat)
- A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.
- A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti egyebek között a nők hátrányos megkülönböztetése, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a magántitokkal, a hangfelvétellel vagy képmással történő visszaélés, a magánlaksértés, továbbá a levéltitok, a testi épség, az egészség, a jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság megsértése. (Polgári törvénykönyv 76-82.§)
- A durva, megalázó szavakkal való zaklatás is sérti a személyhez fűződő jogokat. Az ilyen beszéd akkor is jogsértő, ha rendőr mondja.
- Akinek személyhez fűződő jogát megsértik, az a jogsértővel szemben polgári jogi úton is felléphet, függetlenül attól, hogy a jogsértő cselekmény bűncselekmény-e egyúttal, s hogy indult-e büntetőeljárás az ügyben.
- Tehát akkor is joga van a személyhez fűződő jogai megsértése miatt polgári jogi úton föllépni, ha nem tett a jogsértő ellen a rendőrségen feljelentést, vagy a büntetőeljárás eredménytelen volt. Az sem befolyásolja a jogsértés polgári jogi megítélését, ha a cselekmény bűncselekményként csak magánindítványra büntetendő, s a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidőn túl lépett fel a jogsértés ellen.
- A személyiségi jogok megsértése ellen a jogsértéstől számított öt éven belül bármikor fölléphet, noha számolni kell azzal, hogy az idő elteltével egyre nehezebbé válhat a jogsértés bizonyítása.
- „Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre, közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.” (Ptk. 84.§)
- A jogsértett személy akkor is követelhet pénzbeli kártérítést, ha kára nem vagy nem kizárólag vagyoni jellegű. Követelhető pénzkártérítés a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár hozzávetőleges kiegyenlítésére. Ilyenkor „nemcsak a kár nagysága, de maga a személyi kár bekövetkezte is becslésen alapul, amelynek objektív mércéje nincs, s amelyet éppen ezért a jogi szabályozásban nem lehet a következményekhez igazítani. Ebben egyedül a bíróságok józanságának, személyes elkötelezettségének és mértéktartásának lehet meghatározó szerepe.” (Alkotmánybíróság, uo.)
- Ha a jogsértő a jogsértést per nélkül elismeri, s a kért elégtételt megadja, akkor nem szükséges bírósághoz fordulni. Ha ezt csak a per elindítása után, de a per lezárása előtt teszi, a jogsértett a keresettől akkor is elállhat, de érdemes ennek feltételéül azt szabni, hogy a jogsértő ne csak a kártérítést, hanem a perköltséget is fizesse meg.
Általános személyiségi jogok
A személyiség jogok jelentősége kettős, egyrészt védik az ember szellemi értékeit, szubjektumát (pl. méltóság, becsület) másrészt védik a személynek az anyagi világban megjelenő testi lényegét is (pl. testi épség védelme).
Módosítva: 2006. június 29., csütörtök
Forrás: http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/csalad/szemelyisegijog
A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve,, ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illeti meg. Nem sérti a személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. Különösen súlyos személyiségsértő magatartásként szerepelnek a törvényben a magánszemélyek közötti diszkrimináció, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése. 
A személyiség kibontakozásának, önmegvalósításának fontos eleme a lelkiismeret szabadsága. Ezért általában tilos bármiféle kényszerítés vagy tiltás a vallásosság vagy ateizmus, párttagság vagy pártonkívüliség, az életmód és életvitel és más hasonló lelkiismereti kérdésekben. A lelkiismeret szabadsága magában foglalja a tudat szabadságát is, ez pedig a gondolat, a tudományos és művészeti meggyőződés, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a tájékoztatáshoz és a bírálathoz való jogot stb.
A becsület az ember „társadalmi hitelképessége”. Minden embernek joga van a társadalmi megbecsülésre, elismerésre. A becsületsértés számos, esetleg nagyon súlyos hátrányt okozhat, ezért tilos.
Az emberi méltósághoz való jog
Az emberi méltóság emberi mivoltunkat, a mindenkit megillető emberi rangot, emberkénti elismerést juttatja kifejezésre. Az emberi rang, az „emberség” kötelez: senki nem tanúsíthat senki mással szemben emberhez méltatlan (az emberi méltóságon aluli) magatartást. (…) A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában az emberi méltósághoz való jog a legátfogóbb személyiségi jog, minden más személyiségi jog ún. anyajoga, amiből bármely, akár a törvényekben nevesített, akár nem nevesített személyiségi jog lefejthető (így pl. az élethez való jog és a halálbüntetés tilalma is).
A névjog
A név funkciója a személyek megkülönböztetése, azonosítása, ezért mindenkinek joga van a névviseléshez . Az ember hivatalos nevének adásáról a családi jog, a névváltoztatásról a közigazgatási jog rendelkezik. Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. (…) Tilos más nevével visszaélni. Jogosulatlan a névhasználat különösen akkor, ha valaki más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. Ez különösen a tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységek körében okozhat zavart, ezért, ha egy ilyen személy neve összetéveszthető egy már korábban hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja ez irányú tevékenysége gyakorlása során .
A jó hírnévhez való jog
A hírnév egy személy társadalmi értékelésére szolgáló tényállítások összessége. Minden személynek elemi érdeke és alapvető joga, hogy az ő társadalmi értékelése pozitív legyen, azaz hogy jó hírneve legyen, és azt senki ne sértse meg, ne rontsa le. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. .
A jó hírnév és a sajtó
Különösen súlyos, épp ezért külön is szabályozott eset az, ha a hírnévrontás széles nyilvánosság előtt történik. Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl, vagy híresztel, illetőleg valós tényeket hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények (helyreigazítás). A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig – ugyancsak nyolc napon belül – a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. . Az ún. sajtó-helyreigazítás tehát az általános személyiségvédelmi eszközök mellett egy sajátos személyiségvédelmi eszköz a jóhírnév helyreállítására, ha azt a sajtó útján sértették meg. Ha a helyreigazítási igénynek a jogsértő önként nem tesz eleget, akkor az igényt perben lehet érvényesíteni (sajtóper).
A titokjog
A magánjogban általánosnak mondható a magántitkok védelmének elve. A titok az embereknek csupán szűk köre (vagy csak egyetlen ember) által ismert (felismerhető) tudattartalom. A jogi védelem tárgya mindig a titok külső megnyilvánulási formája (közlése, rögzítése irat, kép, rajz, tárgy stb. formájában). A titok tartalma bármi lehet, ami egy személy, a személyiség elkülönültségét szolgálja. Titkaik mértékében a személyek nem olvadnak bele a közösségbe, a nyilvánosságba, a „titokszférát” magánszférának is szokás nevezni. A titok feletti rendelkezés (a titok feltárása, nyilvánosságra hozatala) a titok urát illeti meg. Közös titok esetén a titok urai együttesen jogosultak erre a rendelkezésre, a közös titok védelmében viszont bármelyikük önállóan is felléphet (egymással szemben is).
Fajtáját tekintve elvileg végtelen számú titok létezhet, a törvény csak a legfontosabb és legtipikusabb titokfajtákat említi, melyek közül egyes titokfajták védelméről külön jogszabályok részletesen is rendelkeznek, (pl. levéltitok, telefontitok, ügyvédi, orvosi, gyónási titok, banktitok, üzemi és üzleti titkok stb.). Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
Az információs önrendelkezési jog
A számítógépes adatnyilvántartással és adatfeldolgozással a személyiségi jogok (és jogsértések) új fajtája született. Az egyes emberekről és a különböző szervezetekről ma már rendkívül nagyszámú közérdekű (honvédelmi, bűnügyi, adó, társadalombiztosítási, közegészségügyi, közigazgatási stb.) és magánérdekű (banki, biztosítási, egészségügyi, közüzemi stb.) nyilvántartást vezetnek. Általában megnőtt a veszélye az adatkezelési hibáknak, az adatok manipulációjának, illetve a nyilvántartott adatokkal való visszaélésnek. Különösen nagy a veszélye egyetlen személyazonosító jel (személyi szám) általános használata esetén a különböző nyilvántartási rendszerek összekapcsolásának és ezzel a személyek teljes információs kiszolgáltatottságának. E veszélyekkel szemben született meg az adatvédelem iránti társadalmi igény és az ún. információs önrendelkezési jog, mint az egyik legújabb személyhez fűződő jog. Ennek általános szabálya kimondja, hogy a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.
A személyes adatok kezelése
A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – az érintett személyeken kívül – csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. Az adatvédelem, mint alapjog szerepel az Alkotmányban, részletes szabályait külön törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. tartalmazza, az információs önrendelkezési jog tartalmával pedig számos alkotmánybírósági határozat foglalkozik (pl. 2/1990. (II. 18.) AB hat., 15/1991. (IV. 13.) AB hat.). Ennek lényege, hogy mindenki maga rendelkezhet személyes adataival (ezeket gyűjteni, felhasználni általában csak a beleegyezésével lehet), jogosult nyomon követni a róla felvett adatokat (ki, hol, mikor, milyen célra használja ezeket). Az adatfeldolgozás célhoz kötött, más célra újabb engedély nélkül felhasználni nem lehet, határozott cél nélkül („készletre”) nem lehet adatokat gyűjteni. Különleges („érzékeny”) adatok (faji, nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozás, pártállás, vallás, büntetett előélet, egészségi állapot, szexualitás stb.) kezelését az érintett személy kifejezett hozzájárulása mellett is csak törvény engedheti meg és rendelheti el. Az adatvédelem egész rendszere felett külön országgyűlési biztos (adatvédelmi ombudsman) őrködik.
A jogsértés bírósági megállapítása
Ha a sértett fél úgy ítéli meg, hogy a további jogsértés megelőzéséhez, megsértett joga helyreállításához, illetve elégtétel gyanánt neki ez elegendő, követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Ez az igény azonban nem csak önállóan érvényesíthető, további igények érvényesítésének alapja is lehet.
Abbahagyásra kötelezés, eltiltás
Ha a jogsértés folyamatos, vagy a sérelmes helyzet tartósan fennáll, a sértett fél követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Abbahagyásra kötelezés lehet a megelőző állapot helyreállítása is (pl. egy fénykép vagy hangfelvétel visszaadása), az eltiltás pedig alkalmazható egyszeri jogsértés esetén is, ha tartani lehet annak megismétlődésétől.
Megfelelő elégtételadás
Köznapi értelemben ez leggyakrabban a bocsánatkérést jelenti, aminek persze sokféle módja van. A sértett fél követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak (pl. országos vagy helyi lapban, közgyűlésen stb.). Ügyelni kell azonban arra, nehogy az elégtételadás nyilvánossága okozzon nagyobb hátrányt, mint amit a sértés okozott.
Bírság
Ennek az ugyancsak szubjektív alapú szankciónak az alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a jogsértés súlyosan felróható (pl. durva, megalázó), de a sértett félnek nincs kára, vagy minimális kára van (vagy nem sikerül kárát bizonyítania), ezért a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával. Ilyenkor a bíróság a jogsértőre, közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. A bírság összege a felróhatóság fokához igazodik, ami bírói mérlegelés tárgya.
Forrás: Magyarország.hu
Elég gyakran kerül előtérbe az a kérdés az élet legkülönfélébb területén. Ezért gondoltam, hogy egy rövid válogatást teszek erről közzé. A szövegben lévő kivastagítás tőlem származik.
„A polgári jog, mint a polgárok autonómiájának elsődleges jogága, egyre inkább túlmegy a tiszta vagyoni viszonyok szabályozásán és a személyek személyhez fűződő jogait is - vagyoni jogaikkal egy sorban - védelem alá helyezi.” (34/1992. (VI.1.) sz. Alkotmánybírósági határozat)
- A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.
- A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti egyebek között a nők hátrányos megkülönböztetése, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a magántitokkal, a hangfelvétellel vagy képmással történő visszaélés, a magánlaksértés, továbbá a levéltitok, a testi épség, az egészség, a jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság megsértése. (Polgári törvénykönyv 76-82.§)
- A durva, megalázó szavakkal való zaklatás is sérti a személyhez fűződő jogokat. Az ilyen beszéd akkor is jogsértő, ha rendőr mondja.
- Akinek személyhez fűződő jogát megsértik, az a jogsértővel szemben polgári jogi úton is felléphet, függetlenül attól, hogy a jogsértő cselekmény bűncselekmény-e egyúttal, s hogy indult-e büntetőeljárás az ügyben.
- Tehát akkor is joga van a személyhez fűződő jogai megsértése miatt polgári jogi úton föllépni, ha nem tett a jogsértő ellen a rendőrségen feljelentést, vagy a büntetőeljárás eredménytelen volt. Az sem befolyásolja a jogsértés polgári jogi megítélését, ha a cselekmény bűncselekményként csak magánindítványra büntetendő, s a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidőn túl lépett fel a jogsértés ellen.
- A személyiségi jogok megsértése ellen a jogsértéstől számított öt éven belül bármikor fölléphet, noha számolni kell azzal, hogy az idő elteltével egyre nehezebbé válhat a jogsértés bizonyítása.
- „Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre, közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.” (Ptk. 84.§)
- A jogsértett személy akkor is követelhet pénzbeli kártérítést, ha kára nem vagy nem kizárólag vagyoni jellegű. Követelhető pénzkártérítés a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár hozzávetőleges kiegyenlítésére. Ilyenkor „nemcsak a kár nagysága, de maga a személyi kár bekövetkezte is becslésen alapul, amelynek objektív mércéje nincs, s amelyet éppen ezért a jogi szabályozásban nem lehet a következményekhez igazítani. Ebben egyedül a bíróságok józanságának, személyes elkötelezettségének és mértéktartásának lehet meghatározó szerepe.” (Alkotmánybíróság, uo.)
- Ha a jogsértő a jogsértést per nélkül elismeri, s a kért elégtételt megadja, akkor nem szükséges bírósághoz fordulni. Ha ezt csak a per elindítása után, de a per lezárása előtt teszi, a jogsértett a keresettől akkor is elállhat, de érdemes ennek feltételéül azt szabni, hogy a jogsértő ne csak a kártérítést, hanem a perköltséget is fizesse meg.
Általános személyiségi jogok
A személyiség jogok jelentősége kettős, egyrészt védik az ember szellemi értékeit, szubjektumát (pl. méltóság, becsület) másrészt védik a személynek az anyagi világban megjelenő testi lényegét is (pl. testi épség védelme).
Módosítva: 2006. június 29., csütörtök
Forrás: http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/csalad/szemelyisegijog
A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve,, ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illeti meg. Nem sérti a személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. Különösen súlyos személyiségsértő magatartásként szerepelnek a törvényben a magánszemélyek közötti diszkrimináció, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése.
A személyiség kibontakozásának, önmegvalósításának fontos eleme a lelkiismeret szabadsága. Ezért általában tilos bármiféle kényszerítés vagy tiltás a vallásosság vagy ateizmus, párttagság vagy pártonkívüliség, az életmód és életvitel és más hasonló lelkiismereti kérdésekben. A lelkiismeret szabadsága magában foglalja a tudat szabadságát is, ez pedig a gondolat, a tudományos és művészeti meggyőződés, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a tájékoztatáshoz és a bírálathoz való jogot stb.
A becsület az ember „társadalmi hitelképessége”. Minden embernek joga van a társadalmi megbecsülésre, elismerésre. A becsületsértés számos, esetleg nagyon súlyos hátrányt okozhat, ezért tilos.
Az emberi méltósághoz való jog
Az emberi méltóság emberi mivoltunkat, a mindenkit megillető emberi rangot, emberkénti elismerést juttatja kifejezésre. Az emberi rang, az „emberség” kötelez: senki nem tanúsíthat senki mással szemben emberhez méltatlan (az emberi méltóságon aluli) magatartást. (…) A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában az emberi méltósághoz való jog a legátfogóbb személyiségi jog, minden más személyiségi jog ún. anyajoga, amiből bármely, akár a törvényekben nevesített, akár nem nevesített személyiségi jog lefejthető (így pl. az élethez való jog és a halálbüntetés tilalma is).
A névjog
A név funkciója a személyek megkülönböztetése, azonosítása, ezért mindenkinek joga van a névviseléshez . Az ember hivatalos nevének adásáról a családi jog, a névváltoztatásról a közigazgatási jog rendelkezik. Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni. (…) Tilos más nevével visszaélni. Jogosulatlan a névhasználat különösen akkor, ha valaki más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. Ez különösen a tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységek körében okozhat zavart, ezért, ha egy ilyen személy neve összetéveszthető egy már korábban hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja ez irányú tevékenysége gyakorlása során .
A jó hírnévhez való jog
A hírnév egy személy társadalmi értékelésére szolgáló tényállítások összessége. Minden személynek elemi érdeke és alapvető joga, hogy az ő társadalmi értékelése pozitív legyen, azaz hogy jó hírneve legyen, és azt senki ne sértse meg, ne rontsa le. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. .
A jó hírnév és a sajtó
Különösen súlyos, épp ezért külön is szabályozott eset az, ha a hírnévrontás széles nyilvánosság előtt történik. Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl, vagy híresztel, illetőleg valós tényeket hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények (helyreigazítás). A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig – ugyancsak nyolc napon belül – a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. . Az ún. sajtó-helyreigazítás tehát az általános személyiségvédelmi eszközök mellett egy sajátos személyiségvédelmi eszköz a jóhírnév helyreállítására, ha azt a sajtó útján sértették meg. Ha a helyreigazítási igénynek a jogsértő önként nem tesz eleget, akkor az igényt perben lehet érvényesíteni (sajtóper).
A titokjog
A magánjogban általánosnak mondható a magántitkok védelmének elve. A titok az embereknek csupán szűk köre (vagy csak egyetlen ember) által ismert (felismerhető) tudattartalom. A jogi védelem tárgya mindig a titok külső megnyilvánulási formája (közlése, rögzítése irat, kép, rajz, tárgy stb. formájában). A titok tartalma bármi lehet, ami egy személy, a személyiség elkülönültségét szolgálja. Titkaik mértékében a személyek nem olvadnak bele a közösségbe, a nyilvánosságba, a „titokszférát” magánszférának is szokás nevezni. A titok feletti rendelkezés (a titok feltárása, nyilvánosságra hozatala) a titok urát illeti meg. Közös titok esetén a titok urai együttesen jogosultak erre a rendelkezésre, a közös titok védelmében viszont bármelyikük önállóan is felléphet (egymással szemben is).
Fajtáját tekintve elvileg végtelen számú titok létezhet, a törvény csak a legfontosabb és legtipikusabb titokfajtákat említi, melyek közül egyes titokfajták védelméről külön jogszabályok részletesen is rendelkeznek, (pl. levéltitok, telefontitok, ügyvédi, orvosi, gyónási titok, banktitok, üzemi és üzleti titkok stb.). Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
Az információs önrendelkezési jog
A számítógépes adatnyilvántartással és adatfeldolgozással a személyiségi jogok (és jogsértések) új fajtája született. Az egyes emberekről és a különböző szervezetekről ma már rendkívül nagyszámú közérdekű (honvédelmi, bűnügyi, adó, társadalombiztosítási, közegészségügyi, közigazgatási stb.) és magánérdekű (banki, biztosítási, egészségügyi, közüzemi stb.) nyilvántartást vezetnek. Általában megnőtt a veszélye az adatkezelési hibáknak, az adatok manipulációjának, illetve a nyilvántartott adatokkal való visszaélésnek. Különösen nagy a veszélye egyetlen személyazonosító jel (személyi szám) általános használata esetén a különböző nyilvántartási rendszerek összekapcsolásának és ezzel a személyek teljes információs kiszolgáltatottságának. E veszélyekkel szemben született meg az adatvédelem iránti társadalmi igény és az ún. információs önrendelkezési jog, mint az egyik legújabb személyhez fűződő jog. Ennek általános szabálya kimondja, hogy a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti.
A személyes adatok kezelése
A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – az érintett személyeken kívül – csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. Az adatvédelem, mint alapjog szerepel az Alkotmányban, részletes szabályait külön törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. tartalmazza, az információs önrendelkezési jog tartalmával pedig számos alkotmánybírósági határozat foglalkozik (pl. 2/1990. (II. 18.) AB hat., 15/1991. (IV. 13.) AB hat.). Ennek lényege, hogy mindenki maga rendelkezhet személyes adataival (ezeket gyűjteni, felhasználni általában csak a beleegyezésével lehet), jogosult nyomon követni a róla felvett adatokat (ki, hol, mikor, milyen célra használja ezeket). Az adatfeldolgozás célhoz kötött, más célra újabb engedély nélkül felhasználni nem lehet, határozott cél nélkül („készletre”) nem lehet adatokat gyűjteni. Különleges („érzékeny”) adatok (faji, nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozás, pártállás, vallás, büntetett előélet, egészségi állapot, szexualitás stb.) kezelését az érintett személy kifejezett hozzájárulása mellett is csak törvény engedheti meg és rendelheti el. Az adatvédelem egész rendszere felett külön országgyűlési biztos (adatvédelmi ombudsman) őrködik.
A jogsértés bírósági megállapítása
Ha a sértett fél úgy ítéli meg, hogy a további jogsértés megelőzéséhez, megsértett joga helyreállításához, illetve elégtétel gyanánt neki ez elegendő, követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Ez az igény azonban nem csak önállóan érvényesíthető, további igények érvényesítésének alapja is lehet.
Abbahagyásra kötelezés, eltiltás
Ha a jogsértés folyamatos, vagy a sérelmes helyzet tartósan fennáll, a sértett fél követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Abbahagyásra kötelezés lehet a megelőző állapot helyreállítása is (pl. egy fénykép vagy hangfelvétel visszaadása), az eltiltás pedig alkalmazható egyszeri jogsértés esetén is, ha tartani lehet annak megismétlődésétől.
Megfelelő elégtételadás
Köznapi értelemben ez leggyakrabban a bocsánatkérést jelenti, aminek persze sokféle módja van. A sértett fél követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak (pl. országos vagy helyi lapban, közgyűlésen stb.). Ügyelni kell azonban arra, nehogy az elégtételadás nyilvánossága okozzon nagyobb hátrányt, mint amit a sértés okozott.
Bírság
Ennek az ugyancsak szubjektív alapú szankciónak az alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a jogsértés súlyosan felróható (pl. durva, megalázó), de a sértett félnek nincs kára, vagy minimális kára van (vagy nem sikerül kárát bizonyítania), ezért a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával. Ilyenkor a bíróság a jogsértőre, közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. A bírság összege a felróhatóság fokához igazodik, ami bírói mérlegelés tárgya.
Forrás: Magyarország.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése